Business

Bejött Putyin számítása? A rubel hétéves csúcsra erősödött


A rubel szerdán 52,3 szint alá is benézett a dollárral szemben, ami nagyjából 1,3 százalékos erősödés az előző naphoz képest, és csütörtökön is 53,2 körül mozog, ez pedig 2015 májusa óta a legerősebb árfolyam, ami igencsak messze van a március elején, a szankciók bevezetésekor megütött 139 körüli szinttől. A rubel olyannyira megerősödött, hogy az orosz központi bank aktív intézkedéseket tesz annak gyengítésére, mivel attól tart, hogy ez már az export versenyképességét rontja.

Gyülekeznek a fellegek Oroszország felett. Fotó: PixabayGyülekeznek a fellegek Oroszország felett. Fotó: Pixabay

A rubel márciusi mélypontja óta tartó folyamatos erősödését a Kreml a nyugati szankciók hiábavalóságának bizonyítékaként emlegeti. Mások szerint viszont az import összeomlása miatt ez csupán Patyomkin-árfolyam.

Február végén, négy nappal az ukrajnai háború kitörése után – a rubel kezdeti zuhanásának megfékezése céljából – Oroszország több mint kétszeresére, a korábbi 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az ország irányadó kamatlábát. Azóta a rubel értéke annyit javult, hogy háromszor csökkentette a kamatlábat, amely május végén elérte a 11 százalékot. A rubel valójában olyannyira megerősödött, hogy a központi bank folyamatosan gyengíti, mivel attól tart, hogy az erős rubel rontja az orosz export versenyképességét.

Dollár/rubel árfolyam változása. Forrás: Investing.comDollár/rubel árfolyam változása. Forrás: Investing.com

Csúcsközelben az orosz olaj- és gázbevételek

Oroszország a világ legnagyobb gázexportőre és második legnagyobb olajexportőre. Elsődleges vásárlója pedig az Európai Unió, amely hetente több milliárd dollár értékben vásárol orosz energiahordozókat, miközben egyidejűleg szankciókkal próbálja büntetni.

Az EU a szankciók ellenére sokkal több pénzt fizet Oroszországnak olaj-, gáz- és szénvásárlás céljából, mint amennyit Ukrajnának segélyként küld, ez pedig hozzájárul a Kreml hadikasszájának feltöltéséhez. Mivel a nyersolaj ára nagyjából 60 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt, még ha sok nyugati ország visszafogta is orosz olajvásárlásait, Moszkva még mindig rekordprofitot termel – foglalta össze a helyzetet a CNBC elemzése.

A háború első 100 napja alatt az Oroszország 98 milliárd dollár bevételt szerzett a fosszilis tüzelőanyagok exportjából – derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóintézet adataiból. E bevételek több mint fele, mintegy 60 milliárd dollár az EU-ból származott. 2020-ban az unió gázimportjának 42 százaléka, olajimportjának pedig 36 százaléka Oroszországból érkezett, és 2021-ben sem sokat változott az arány. Az olajért ugyanakkor körülbelül háromszor annyit fizet, mint gázért, viszont az olajat könnyebben beszerezheti máshonnan is.

Az EU gázimportja. (százalék) Forrás: EurostatAz EU gázimportja. (százalék) Forrás: Eurostat

Az EU májusban az orosz olaj behozatalára is kiterjedő szankciócsomagot fogadott el, amely az év végétől tiltja a behozatalt. A szankció azonban jelentős kivételeket tartalmaz a csővezetéken szállított kőolajra vonatkozóan, arra hivatkozva, hogy az olyan tengerparttal nem rendelkező országok, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország, nehezebben férnek hozzá a tengeri úton szállított alternatív forrásokhoz.

„A rubel árfolyama azért erősödik, mert Oroszország rekordmértékű folyó fizetési mérlegtöbbletet termel a devizában” – mondta Max Hess, a Foreign Policy Research Institute munkatársa a CNBC-nek. Bár az orosz energiacégek talán valamivel valóban kisebb mennyiséget értékesítenek, ezt azonban rekord olaj- és gázárak mellett teszik. A bevétel többnyire dollárban és euróban érkezik egy bonyolult rubelcsere-mechanizmuson keresztül.

Oroszország folyó fizetési mérlegének többlete idén januártól májusig valamivel több mint 110 milliárd dollár volt az orosz központi bank szerint, ami több mint 3,5-szerese a tavalyi év azonos időszakának.

Szigorú tőkekontroll

A mérlegtöbblet kialakulásában nagy szerepet játszik a tőkekontroll – vagyis az, hogy a kormány korlátozza az országból kiáramló külföldi deviza forgalmát –, valamint az, hogy Oroszország a nyugati szankciók eredményeképpen nem tud annyit importálni, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénzt tud költeni arra, hogy máshonnan vásároljon. Az eredmény, hogy a pénz az exportból beáramlik, miközben viszonylag kevés áramlik ki. Ezt ellensúlyozandó lazított néhány tőkekontroll szabályon a kormány és csökkentette kamatlábát a jegybank, mivel a túl erős rubel árt a költségvetés mérlegének.

A rubel Patyomkin-árfolyama

Mivel Oroszországot kizárták a SWIFT nemzetközi banki elszámolórendszerből, blokkolják a nemzetközi dollár- és eurókereskedelmét, és kereskedelmi szankciókat vezettek be ellene, ezért nem tudja a felhalmozódott devizatartalékait importigényeinek kielégítésére használni.

„Tehát igen, a rubel papíron jelentősen erősödött, de ez az import összeomlásának az eredménye, és mi értelme van a devizatartalékok felhalmozásának, ha nem az, hogy külföldről vásároljunk olyan dolgokat, amelyekre szüksége van a gazdaságunknak. Oroszország pedig erre nem képes, így a gyorsan erősödő rubel pusztító hatással lesz a gazdaságra és az életminőségre” – fogalmazott Max Hess.

A szankciók más jelei az orosz gazdaságban

Az orosz gazdasági minisztérium május közepén közölte, hogy várakozásai szerint a munkanélküliség idén megközelíti a 7 százalékot, és 2025-ig nem valószínű, hogy visszatér a 2021-es szintre.

Az ukrajnai háború kezdete óta nemzetközi vállalatok százai hagyták el Oroszországot, tömegeket hagyva munka nélkül. A külföldi befektetéseket hatalmas csapás érte, és a szegénységi küszöb alatt élők száma a háború első öt hetében csaknem megduplázódott, az orosz szövetségi statisztikai hivatal, a Rosstat adatai szerint.

„Az orosz rubel már nem a gazdaság egészségének mutatója. Miközben a rubel a Kreml beavatkozásai miatt felértékelődött, a kormányzat nem törődik az oroszok jólétével. Még Oroszország saját statisztikai hivatala is, amely híres arról, hogy a Kreml céljainak megfelelően masszírozza a számokat, elismerte, hogy a szegénységben élő oroszok száma 12 millióról 21 millióra nőtt 2022 első negyedévében” – állítja Hess. Így Oroszország sorsa egyre inkább a lakosság tűrőképességén múlik.





Source link

Leave a Reply

Your email address will not be published.