Business

Az Áfa tv. 58. § alá tartozó ügyletek kezelése (III. rész)



A cikksorozat harmadik része az Áfa tv. 58. §-a alá nem sorolható esetköröket, valamint a teljesítési időpont meghatározását tárgyalja.

 Nem az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó esetkörök

Önmagában abból, hogy egy ügylet kapcsán ismételten, esetleg rendszeres időközönként kerül sor kifizetésre, még nem következik, hogy a teljesítés időpontjának meghatározására az Áfa tv. 58. §-a irányadó.

Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti ügyletek

A lízingügyletek közül az áfa rendszerében szolgáltatásként kezelendő nyílt végű és operatív lízingügyletek az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá sorolhatóak, a futamidő alatt fizetendő díjak tekintetében ezért ennek megfelelően kell meghatározni a teljesítés időpontját, és a számlázás is ehhez igazodik.

Az Áfa tv. 58. § (4) bekezdése értelmében nem alkalmazható viszont az időszaki elszámolás szabályrendszere a zárt végű lízingre és a részletvételre, tehát az olyan, az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősülő ügyletekre, amelyek a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkeznek, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi. Ezeknél az Áfa tv. 10. § a) pontja alapján a termék birtokbaadása már megvalósítja az adóztatandó tényállást, az 55. § értelmében ezért a birtokbaadás napja lesz a teljesítési időpont, és a számlát is ekkor kell kibocsátani. A későbbi kifizetések már nem generálnak adóztatási pontot, ezek tekintetében a teljesítési időpont is értelmezhetetlen, és áfás számla kibocsátásának sincs helye.

Egyedi ügyletek

Ha nem folyamatosan teljesített, hanem egyedi ügyletről van szó, amelyre vonatkozóan a felek – például likviditási okokból – úgy állapodnak meg, hogy az ellenértéket több részletben kell megfizetni, akkor az 58. § alkalmazásának nincs helye, a teljesítés dátumát az 55. § szerint kell meghatározni.

Nem vonatkozik az időszaki elszámolás szabálya arra az ügyletre sem, amelynek több szakasza, de jellegéből adódóan egyetlen tényállásszerű megvalósulása van. Ez a helyzet például akkor, ha egy fuvarozócég vállalja a megrendelő által értékesített termékek elszállítását a vevőhöz, és a szállításra részben vasúton, részben közúton, részben vízi úton kerül sor. Ekkor, jóllehet a fuvar három önálló részre osztható, a felek nem három ügyletről fognak utólag összevontan elszámolni, hiszen a megrendelő csak egyetlen fuvart rendelt meg.

Részteljesítés

Nem sorolható az Áfa tv. 58. §-a alá az ún. részteljesítés esete sem. Az Áfa tv. 57. §-a szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Ha például egy adóalany 1500 kg liszt leszállításáról állapodik meg a vevőjével, de ezt a mennyiséget nem egyben, hanem három egyenlő részletben szállítja le, akkor mindegyik kiszállítás részteljesítésnek minősül, amiről részszámlát kell kibocsátani. Ekkor a felek már előre tudják, hogy milyen értékben fog köztük értékesítés megvalósulni, csak éppen a szállításra nem egyszerre kerül sor, nem arról van tehát szó, hogy az időszak végén utólag számolnak el az előre nem ismert mennyiségben értékesített termékekről.

Gyűjtőszámla

Habár mindkét megoldás alkalmazható akkor, ha az egyazon időszakon belül teljesített értékesítésekről nem akarunk külön-külön számlát kibocsátani, nem szabad összetéveszteni az időszaki elszámolás esetkörét a gyűjtőszámla alkalmazásával sem.

Az Áfa tv. 58. §-a szerint időszaki elszámolás esetén a felek az egyes teljesítésekről nem külön, hanem időszakonként összevontan számolnak el. Ekkor az érintett időszakban megvalósult értékesítéseket az Áfa tv. egy egységként kezeli, amelynek önálló teljesítési időpontja van. Az Áfa tv. 164. §-ában szabályozott gyűjtőszámla alkalmazása esetében viszont a felek a köztük megvalósuló (rész)teljesítések mindegyikéről önállóan elszámolnak, azonban ezekről összevontan készül számla.

Míg tehát időszakos elszámolásban való megállapodás esetén a felek között az elszámolás és a fizetés történik időszakosan, addig a gyűjtőszámlázásban való megállapodás az elszámolás és a fizetés gyakoriságát nem érinti, csupán a számlázás történik “összegyűjtve”.

Az időszakos elszámolással ellentétben a gyűjtőszámla használata esetén több, az Áfa tv. 55. §-a szerinti teljesítés és/vagy 57. § szerinti részteljesítés történik az adott időszakban, amelyekről a felek el is számolnak, ezért a gyűjtőszámlának nincs, nem is lehet önálló teljesítési időpontja. Ebből következően a gyűjtőszámlán soronként minden egyes (rész)teljesítést a saját teljesítési időpontjával kell szerepeltetni. Más szóval, a gyűjtőszámlán annyi teljesítési időpont lesz, ahány számla helyett történik összevontan a számlázás, míg a számlakibocsátás keltéből csak egy lesz a számlán: az a dátum, amikor a gyűjtőszámla kibocsátására sor kerül. (A gyűjtőszámlával kapcsolatos tudnivalókat részletesen összefoglalja a „Gyűjtőszámla: tévedések és tudnivalók” c. cikk I. és II. része.)

A teljesítési időpont meghatározása

A teljesítési időpont meghatározásának szabályait az Áfa tv. 58. § (1)-(1a) bekezdései írják le. Ezek alapján a teljesítés dátuma az alábbi négy időpont valamelyike:

  • az elszámolási időszak utolsó napja,
  • a számla/nyugta kibocsátásának napja,
  • az esedékesség napja,
  • az érintett időszak utolsó napját követő 60. nap.

Főszabály

Az 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint, amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.

Figyelemmel azonban arra, hogy az (1a) bekezdés a jellemzően előforduló esetek jelentős részét lefedő különös szabályokat határoz meg, a főszabály lényegében kizárólag az alábbi esetekben alkalmazandó:

  • ha az ellenérték az érintett időszak utolsó napján esedékes,
  • ha az ellenérték az érintett időszak utolsó napját megelőzően esedékes, de a számlát/nyugtát nem bocsátották ki e napnál előbb,
  • ha az ellenértéket nem pénzzel kell megtéríteni, hanem másik termékkel vagy szolgáltatással (ún. csere-/barterügyletek),
  • ha nemcsak a szerződésben, hanem a számlán sem szerepel konkrét naptári dátummal a fizetési határidő.






Source link

Leave a Reply

Your email address will not be published.